Digitális eszközök okos használata

Kiegyensúlyozott használat

a digitális eszközzel töltött idő ne vegye át más, fontos tevékenységek helyét, mint például a szabadidős játékok, szabad levegőn való mozgás, vagy a társas kapcsolatok építése.

Tudatos szülői felügyelet

Az online világ veszélyeket is rejthet, olyan tartalmakat, amelyek nem megfelelőek a gyermek életkorához. Kísérjék figyelemmel, hogy mi­lyen tartalmakhoz fér hozzá gyermekük, és legyenek ott amikor ezeket használja.

Kommunikáció és együttműködés

A szülőknek támogatniuk szükséges a gyermeküket a digitális térben való kommunikáció és együttműködés terén, például közös játékok, projektek vagy más online tevékenységek révén.

Kreativitás és tanulás

A digitális eszközök segíthetik a gyermek kreativitását és tanulását. Az in­teraktív oktatási alkalmazások, kreatív szoftverek és online oktatási plat­formok segíthetnek a gyermeknek fejleszteni a különböző készségeit.

Időkorlát beállítása

Az időkorlát beállítása segít elkerülni a túlzott képernyőidőt. Fontos, hogy a gyermek megfelelő időt töltsön más tevékenységekkel is, például élőszavas mesehallgatással, mozgással vagy bármilyen szociális tevé­kenységgel.

Nyitott kommunikáció

A szülőknek nyitottnak kell lenniük a gyermekkel folytatott kommunikáci­óban a digitális világgal kapcsolatban. Az a jó, ha a gyermek biztonságban érzi magát, beszélhet tapasztalatairól, kérdéseket tehet fel.

A fent említett szempontok betartása segíthet a gyermek számára a digi­tális kultúra pozitív és fejlődést támogató aspektusainak megértésében és használatában.

6 indok a képernyőidő korlát mellett

A kisgyermekeknél a megnövekedett képernyő előtt töltött idő aggodalom­ra adhat okot, mert negatív hatásai ma már jól ismertek. Az általános fejlődés mellett nagyon károsan hathat a gyermekek idegrendszeri fejlődésére.

De mivel találkozunk manapság egyre gyakrabban? Valószínűleg min­denki látott már a képernyő által megbabonázott, autóban ülő, közért­ben sorban álló vagy étteremben így étkező gyermekkel, már egészen kora gyermekkortól. Tizenéveseket, akik út közben, a buszon és minden szabadidejükben a képernyőket bámulják. Szülői szemszögből nézve ez egy kényelmes és egyszerű módja lehetne annak, hogy szórakoztassuk, megnyugtassuk, esetleg elkerüljük vele a konfliktus lehetőségét gyerme­keinkkel, vagy akár, hogy rávegyük őket az evésre.

De álljunk meg itt egy pillanatra, valóban ezekben a helyzetekben is szüksége van-e a gyermekeknek a képernyőre?! Évszázadokon át ké­pernyő nélkül nevelték a gyermekeket, miközben enélkül tanultak meg türelmesnek lenni, figyelni, enni, és önálló játékkal lekötni az idejüket. Ezért fontos megtalálni az „értelmes” helyét ezeknek az eszközöknek a gyermekek életében, hiszen a digitalizáció itt van velünk, az életünk egyre több területén jelen van. A felnőtt élet működésében ma már ez nem választás kérdése. Ezért is fontos foglalkozni a digitális neveléssel, mely jelen van a családok és már az óvoda életében is.

Tisztázzuk a képernyőidő fogalmát. Az az idő, amelyet valaki különbö­ző elektronikus eszközök képernyője előtt tölt el. pl. televízió, számítógép, tablet, játékkonzol és okostelefon. A megnövekedett képernyőidő azon­ban minden korosztály számára problémát jelent, de különösen káros ha­tással van a kisgyermekek fejlődő agyi kapcsolataira nézve.

A képernyőidő hatása a gyermek fejlődésére

1) Kognitív fejlődés és tanulás

A korai időszakban az idegrendszer nagyon gyorsan fejlődik a gyermeki játék­kal, tulajdonképpen a játék indítja el az agy egész életen át tartó tanulási folya­matát. Óvodáskorban a gyermek napja tele van tanulási lehetőségekkel, me­lyek a játékon keresztül fejtik ki fejlesztő hatásukat. Lassú agy szindróma.

2) Érzékszervi feldolgozás

Az érzékszervi integráció egy olyan folyamat, amely során az agy össze­hangolja és feldolgozza az érzékszervekből érkező információkat. Például látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés által küldött ingerek az agyban talál­koznak és integrálódnak, hogy összetett élményeket és észleléseket hoz­zanak létre. A túlzott képernyőhasználat szemészeti problémákkal is járhat. A szem mozgása beszűkül, szemtengely ferdüléshez vezethet, a szem izmai rugalmatlanná válnak, a későbbi olvasási folyamatokat, a betűk szemmel követését, teljes fókuszálást nagyon megnehezíti.

3) Alvás

Az idegrendszernek összetett a működése, az agy folyamatosan, gyors sebességgel veszi-, és dolgozza fel a különböző információkat. Számos tanulmány foglalkozik a képernyőidő alvásra gyakorolt hatásával is. Gyak­ran előfordul, hogy a kisgyermekek a lefekvés előtti rutin részeként table­tet vagy egyéb eszközt használnak. Ezeknek a kisgyermekeknek gyakran vannak nehézségeik az alvás területén, ha lefekvés előtt két órával túl sok, a képernyők által kibocsátott fénynek vagyunk kitéve az befolyásolhatja a melatonin (álmosságért felelős hormon) termelését, és az agyat megté­vesztheti, miszerint a szervezet még nem áll készen az alvásra.

4) Figyelem

Ha egy gyermek túlságosan függővé válik a képernyőktől, ahol az ingerek felgyorsultan követik egymást – a „való világbeli” játék unalmassá válhat számára. Túl lassúvá válik, hiányozni fog belőle az izgalom. A gyerekek miközben hiperfókuszálnak egy műsorra vagy videóra, teljesen elveszítik a körülöttük lévő világ történéseinek tudatosságát. Nem tudnak figyelni az emberekre, nehezen követik az utasításokat.

5) Viselkedés, önszabályozás

A túl sok képernyőidő és annak minősége hatással van a gyermek hangu­latára. Ez alatt az idő alatt, a gyermek többnyire mozdulatlan, így az ideg­rendszer nem kapja meg azt az érzékszervi bevitelt és mozgást, amire szüksége lenne. Emellett azonnali kielégülést is nyújt – a gyerekek abban a pillanatban megnézhetnek egy műsort, videót vagy meghallgathatnak egy dalt, amikor csak akarják – azonnal elérhető számukra. Az azonnali kielégülés hatással van a várakozásra és a türelemre való képességük ki­alakulására, ezek pedig a felnőttvilágban fontos életvezetési készségek.

6) Beszédfejlődés és kommunikáció

Sajnálatos tény, hogy nő a nyelvi elmaradás azoknál a gyerekeknél, akik több időt töltenek képernyő előtt. A nyelvben gazdag környezethez tarto­zik, hogy a szülő teljes mondatokban beszél a gyermekéhez már születé­sétől kezdve. Egy újszülött ránéz a gondozóra, és „beszélget” oda-vissza a gőgicsélés és a mosolygás révén. A szemtől szembe és az oda-vissza in­terakciók révén a gyermekek már fiatal koruktól kezdve megtanulják a nem verbális jeleket. Ráhangolódnak az arckifejezésekre és a testbeszédre, és fel is veszik azokat. A szemkontaktus felvétele és a gyermekkel folytatott beszélgetések erős alapot teremtenek a későbbi kommunikációs készsé­geknek. Figyelnek, hallanak, hallgatnak miközben tanulják a nyelvet.

7) Érzelmi fejlődés, szociális készségek

Szociális lények vagyunk. Mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy kapcsolatot teremtsünk más emberekkel. A korai időszakban különösen szükségük van a gyerekeknek a gondozóval való érzelmi és biztonságo­san kötődő kapcsolatra.

A gyermekgyógyászati folyóiratokban világszerte számos tanulmány fog­lalkozott a képernyőhasználat és a gyermekek depressziója és szorongá­sa közötti összefüggésekkel, valamint az alvászavarokkal és az elhízással. A gyermekeknek a gondozó figyelmére van szükségük, nem pedig a ké­pernyő általi szórakozásra. A gyermek számára a szülő első számú öröm-és vigaszforrás. Ennek hiánya kötődési és érzelemszabályozási nehézségekhez vezet.

8) Mozgásfejlődés

Aggasztó a képernyőidő és annak az elhízással, a megszokott ülőjáték­kal való összefüggése miatt. A hosszabb ideig egy pozícióban való ülés nem segíti a test összes izmának fejlődését. A képernyőn játszott „koor­dinációs” játék nem azonos a térben való, valódi szem-kéz koordinációt igénylő mozgásfejlesztéssel. A gyermek agya sokkal többet nyer, ha a test különböző részeit egyszerre koordinálja, ami az idegrendszer több részét aktiválja egy időben.

Jelentős motoros készségeket szereznek a labda célba dobásával vagy gurításával, labdába rúgással, építményre mászással, célba ugrással, jár­daszegélyen való egyensúlyozással.

Összefoglalva, tehát ahhoz, hogy a világból érkező ingerekre később fel­nőve megfelelő válaszokat tudjunk adni, a fejlődő agynak szüksége van a mozgásra, a játékra, és az abban megélt társas kapcsolatokra és kommu­nikációra. A játék és mozgás során számtalan készség fejlődik, új felfede­zések születnek, ezzel pedig az idegrendszeri fejlődés robbanásnak indul.

A bonyolult idegrendszer nagy része a korai években fejlődik, nagyjából 5 éves korig. Ezekből a korai tapasztalatokból származó kapcsolatok fogják megalapozni a magasabb szintű tanulást.

Mennyi az ajánlott képernyőidő?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy-másfél éves kor alatt a gyermekeknek egyáltalán nem szabad lenne képernyővel találkozniuk. Sem tévé, sem tablet, sem okostelefon. Egészen ötéves korig is legfeljebb egy óra napi képernyőidőt javasolnak, legalább másfélszer ennyi aktív fi­zikai mozgással és napi tíz óra fölötti alvásidővel.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) ajánlásai szerint is csak másfél év felett adhatunk kütyüt a gyerek kezébe, de sosem önálló hasz­nálatra, hanem a szülővel közösen, hogy segítse feldolgozni és értelmezni a látottakat. Ajánlásuk a 2–5 éves gyermekek képernyőidejét is napi egy órában maximalizálja, és kifejezetten a nekik készített, magas minőségű, a készségeiket fejlesztő műsorok és alkalmazások használatára korlátozza.

Ahogyan a gyermekek képernyő idejének minimalizálása, úgy a gyer­mekkel kapcsolatban álló felnőttek képernyő idejének csökkentése és a személyes minta adása is ugyanolyan fontos.

IPhone

IPhone-on a Képernyőidő alkalmazással tudjuk nyomon követni a tevé­kenységeinket, ehhez a beállítások menüben a Képernyőidő menüpontot kell kiválasztanunk, majd a Képernyőidő bekapcsolása lehetőségre, ezu­tán pedig a Folytatás gombra kattintva azt is meghatározhatjuk, hogy saját magunknak vagy a gyerekünknek állítjuk be az alkalmazást.

Miután elindult a telefonon az alkalmazás, folyamatosan gyűjti az adatokat a napi tevékenységeinkről, amit bizonyos kategóriák szerint csoportosítva jelenít meg a felületen, amennyiben az Összes tevékenység megtekin­tése lehetőségre kattintunk a Képernyőidőn belül. Napi és heti bontás­ban is megtekinthetjük az adatokat, köztük az átlag képernyőidőt (vagyis azt, hogy mennyi ideig volt aktív állapotban a telefonunk képernyője), a teljes képernyőidőt, a különböző telefonos alkalmazások használatának idejét, beleértve a beállítások menüt vagy a fotók között való böngészést is. A Képernyőidőn belül van lehetőségünk a Nyugalmi idő beállítására is, illetve az egyes alkalmazásokkal töltött idő hosszának korlátozására, ha úgy érezzük, hogy segítségre szorulunk az újévi „kevesebbet mobilozok” fogadalom megtartásában.

Android

Androidos telefonokon a képernyőidőnek a Digitális Egyensúly vagy egyes készülékeken a Digitális jóllét és szülői felügyelet alkalmazással nézhetünk utána, amit a beállítások menüben találunk meg. Az app indítása után saját magunknak és a gyerekünknek is beállíthatjuk a megfelelő profilt. A Digitális Egyensúly figyeli az aktivitásunkat, és grafikonon ábrázolja a tevékenysé­geinket, köztük az egyes alkalmazásokkal töltött idő hosszát, a telefonunk feloldásainak számát és a kapott értesítések gyakoriságát is. Részletesebb információkat az egyes alkalmazások ikonjaira kattintva kaphatunk.

A Digitális Egyensúlyban/Jóllétben szintén elérhető opció a telefonhasz­nálat részleges korlátozása, amit az alkalmazások átmeneti felfüggeszté­sével vagy az üzenetek és értesítések szüneteltetésével tudunk kivitelezni – ez akkor lehet hasznos opció, mikor a teljes figyelmünket igénylő tevé­kenységeket szeretnénk végezni és a munkánkra, családunkra fókuszálni.

Felhasznált forrás:

https://raketa.hu/kepernyoido-ellenorzese-iphone-android

Ajánlások szülőknek digitális gyermekvédelem témában

Hogyan tudnak az online térben is gondoskodni gyermekük biztonságáról:

https://hintalovon.hu/digitalis-szulo/

Gyermekbarát média és reklám:

https://hintalovon.hu/gyerekbarat-media/

https://hintalovon.hu/2023/02/04/felelosen-a-gyermekekert-gyermek­barat-media-es-reklam-vedjegy/

A Common Sense Media egy nonprofit szervezet, amely azért jött létre, hogy szülőknek és pedagógusoknak segítsen eligazodni a digitális médiában, és segítsen kiválasztani a gyermekek számára megfelelő tartalmakat:

https://www.commonsensemedia.org/articles

Dr. Baracsi Katalin internetjogász Facebook oldala:

https://www.facebook.com/internetjogasz

A Biztonságos Internet Világnap alkalmából a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szülői felügyeletről szóló kiadványa:

https://gyerekaneten.hu/tema/Van_eszkoz_a_kezedben

A készülék biztonságos használatához

Android Így állítsd be a gyermeked androidos készülékét - Mobilarena Okostelefon / Tudástár teszt

iOS (iphone) A szülői felügyelet használata a gyermek iPhone, iPad és iPod touch készülékén - Apple Támogatás (HU)

Ajánlások a gyermekek hasznos digitális időtöltéséhez

Mesehallgatás közben lassan mozgó képeket láthatnak a gyerekek, hogy ne terheljék meg idegrendszerüket:

https://www.youtube.com/c/PagonyTV

Alfi játékos fejlesztő applikáció:

https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.alfageneracio.alfi.app

Kids Paint:

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.ng_labs.kidspaint&hl=en_US

Castle Blocks – Easy Building – Kastélyépítő, fantáziafejlesztő játék:

https://apps.apple.com/us/app/castle-blocks-easy-building/id1371689695

OkosDoboz 6 éves kortól, a játékok kiválasztása képességterületenként lehetséges.

https://www.okosdoboz.hu/jatekok

Játékok óvodásoknak:

https://www.fejlesztelek.hu/jatek-kicsiknek